A Népszabadságban 1997 szeptember 9-én, kedden megjelenő cikk alapján próbáljuk meg feltárni azt a konstrukciót, azokat a szerepeket, amelyek a kalkuttai Teréz anya körül kialakultak. Milyen szerepek és mekkora aktivitás-passzivitás (milyen viszonyrendszerek) kapcsolódnak Teréz anyához? Természetesen egy folyamat vizsgálata - milyennek mutatta be a sajtó Teréz anyát az évek során - nehézkes egyetlen cikk alapján, de azt lehet mondani, hogy ebben az egyetlen cikkben, mely Teréz anya titkáról szól, az ő legfontosabb tulajdonságai és szerepei többé kevésbé megjelennek, lévén, hogy életének egészéről-értelméről szólnak.

„Mi volt Teréz anya titka, hogy halála miatt (...) nemzeti gyászt hirdettek és példátlan módon elnököket megillető állami szertartás keretében temetik el?” Ebben a mondatban, mely a cikk első mondata, Teréz anya hangsúlyosan a mondat elején szerepel és a cselekvők - dőlt betűvel kiemelve - teljesen háttérbe szorulnak. Megelőlegezett válaszunk a kérdésre -, hogy mi volt Teréz anya titka - már ebben a mondatban megtalálható, Teréz anya példátlan módon életében rendkívül aktívan, lendületesen cselekszik, a középpontban áll, tőle indulnak ki a cselekvések, s akikkel cselekszik azok tömegek, melyek anonimek maradnak, miközben ő hiába próbál a háttérbe vonulni. A saját temetéséről szóló cikk első mondata is az ő nevével kezdődik, miközben éppenséggel a temetés általában a halottat eltemetőkről szokott szólni, az ő viszonyukról a halotthoz.

Ha kiemeljük a cikkből a Teréz anyához kapcsolódó mondatrészeket ugyanezt az óriási energiát láthatjuk működni a nyelvtani szerkezetekben: „lenyűgöző személyiség volt”; „nyugalmat, belső békét, mindenkit figyelő, megértő szeretetet, közvetlenséget, humort és csillogó intellektust sugárzott”; „hihetetlen akaraterő és elszántság vezérelte, igazi vezetőként emberek tízezreit ragadta magával, hogy kövessék”; „átültette az ősi elvet a hétköznapok gyakorlatába”; „azokon a szerencsétleneken segített, akikhez nem ért el sem az állam, sem a segélyszervezetek karja”. Teréz anya gyakorlatilag eggyé válik a konkrét cselekvéseket jelentő igékkel, a neve nem jelenik meg, de cselekvésében érezzük állandó - szinte mindenható - jelenlétét.

Ettől is érdekesebb azonban a következő rész: „A szegények legszegényebbjei, az érinthetetlenek - és nem csupán Indiában! - senkinek sem kellenek, velük a leghálátlanabb törődni. Látványosabb háborúk, járványok, katasztrófák áldozatainak életét megmenteni, mint nap mint nap magatehetetlen idős szegényeket etetni, utcagyerekeket betűvetésre tanítani, leprásokat mosdatni, névtelen haldoklókat ápolni...” A kiemelt igék alakjuk folytán a magyar nyelvben a legerőteljesebben képesek megjeleníteni és általánossá tenni egy cselekvést. Akaratlanul eszünkbe juthat erről a költészet, amely szintén szeret ezzel az eszközzel élni, hogy kifejezze az elemi erőt a cselekvésekben. A cikk ezen része tehát általánosságban szól a Teréz anya és nővérei által elvégzett cselekvésekről.

Látszólag teljesen eltűnik, azonban kétségtelenül jelen van Teréz anya a saját nővéreinek a cselekvéseiben is, mégpedig a háttérben meghúzódva, ezért azok a részek, melyek ezekről a cselekedetekről szólnak akaratlanul szintén megjelenítik őt - és mellesleg sok kis Teréz anyát hoznak létre, egy többes számú alany képében nyelvtanilag is megjelenve: „Néhány nap múlva megjelentek Teréz anya szeretet misszionáriusainak nővérei. Gyorsan letelepedtek és (...) türelemmel és szeretettel elkezdtek dolgozni. Olyan reménytelen esetekkel foglalkoztak, akik nem tartoztak egyik szervezet „kompetenciájába” sem...” A kiemelt igék ezúttal a többes szám harmadik személyben cselekvő szeretet misszionáriusait jelölik s bennük az említett módon a rendkívül lendületes Teréz anyát is felidézik.

A cikk további részében a „Teréz anya ezt és azt csinálta” típusú mondatok a leggyakoribbak: „Teréz anya megérezte”; „Teréz anya (...) alamizsnát gyűjtött”; „Teréz anya modern asszony volt. Felismerte a média szerepét”; „Teréz anya lépést tartott a korral”; „Teréz anya elvetett minden földi tekintélyt”. Sokszor persze az ismétlések elkerülése végett a „Teréz anya” kitétel nem szerepel: „A pénzadományokból rizst vett és osztott”; „állami és egyházi adományt sosem fogadott el”; „őrizte függetlenségét”; „manipulálta a sajtót”; „adományokra váltotta a hírnevét”; otthont nyitott kábítószereseknek és prostituáltaknak”; „szanatóriumot alapított”; „példát mutatott”; „tiszteletben tartotta a kalkuttai bengálik mohamedán hitét”... Ezt a rengeteg tranzaktív mondatot csak néhány helyen elvétve töri meg más típusú szerkezet: „adalék Teréz anya titkához”; „Teréz anyának is köszönhető”.

Ha a cikk egészét most már teljességében vizsgáljuk teljes emberi(?) mivoltában előttünk áll „Teréz anya Szupersztár”, aki mindenhol ahol jelen van a középpontba kerül, szétsugározza az energiáit, óriási tetteket visz véghez, ereje felülmúlhatatlan, ő és nővérei fáradhatatlanok. Mindig ő cselekszik és azt, aki őt kihasználva akar cselekedni, annak energiáit is saját szolgálatába állítva eszközként felhasználva cselekszik azzal (a sajtó manipulálása). Teréz anya mindent átalakít, mindig pontos precíz, valamilyen tárgyra irányuló cselekedetei vannak. A mondat elején szerepel, hangsúlyosan. S egyetlen - de összetett - szerepet jelöl így ki a sajtó számára, s ez pedig a már említett a Teréz anya a „Szupersztár” szerep. Ő az, aki általánosságban cselekszik („leprásokat mosdatni”), aki megsokszorozódik és emberfeletti módon nővéreiben ölt testet („megjelentek Teréz anya Szeretet misszionáriusainak nővérei”); és végül, összefoglalóan: „szervezete emberközelibb és mozgékonyabb, gyakran hatékonyabb az igen racionális, de sokszor elgépiesedett, elbürokratizálódott állami, nemzetközi segítséghez képest.” Teljes a misztifikáció - Teréz anya eggyé válik a szervezetével (saját testi szervezete és szeretetszolgálatának virtuális szervezete összemosódott), egy hatalmas élő szervezetté lesz, amely cselekszik és nem gépies, nem Gép: az élő kerül szembe itt a holttal.

A Titok tehát, Teréz anya Titka, hogy Élő, míg körülötte minden Holt és Gépies. Minden tárggyá válik a számára, cselekvésének tárgyává, eszközzé, amelyet felhasználva segíthet a rászorulókon. Ezt jelenti, hogy „Teréz anya Szupersztár”.