Nagy-Britannia, �rorsz�g �s a Brit Tengerent�li Dom�nium kir�lya, India cs�sz�ra
Hivatalos f�nyk�p 1940 k�r�l
Uralkod�sa	1936. december 11. – 1952. febru�r 6.
Megkoron�z�sa	1937. m�jus 12.
Teljes neve	Albert Frederick Arthur George
Sz�letett	1895. december 14.
	Sandringham House, Norfolk, Anglia
Elhunyt	1952. febru�r 6. (56 �vesen)
	Sandringham House, Norfolk, Anglia
El�dje	VIII. Edu�rd
Ut�da	II. Erzs�bet
Feles�ge	Elizabeth Bowes-Lyon
Gyermekei	II. Erzs�bet Margit
Dinasztia	Windsor-h�z
Apja	V. Gy�rgy
Anyja	M�ria brit kir�lyn�

Csal�dja

V. Gy�rgy (1865–1936) angol kir�ly �s Mary of Teck (1867–1953) hercegn� m�sodsz�l�tt fia, VIII. Edward (1894–1972) �ccse. Fiatalabb testv�rei: Mary (1897–1965), Henry (1900–1974), George ( 1902–1942) �s John (1905–1919). 1923. �prilis 26–�n vette feles�g�l lady Elizabeth Bowes-Lyont, h�zass�gukb�l k�t le�nygyermek�k sz�letett: II. Erzs�bet (1926–) �s Margit (1930–2002).

Fiatals�ga

El�sz�r tenger�szeti p�ly�ra tervezt�k, ez�rt a dartmouthi tenger�szeti iskol�ba ker�lt (1913). 1916–ban f�hadnagyk�nt r�szt vett a Jylland-f�lsziget melletti csat�ban, azonban eg�szs�g�gyi probl�m�i miatt kil�pett a tenger�szett�l (1917) �s bel�pett a haditenger�szeti l�gier�be, majd a l�gier�n�l szolg�lt. A b�kek�t�s ut�n a cambridge–i Trinity College–ban tanult (1919–20). 1920. j�nius 3–t�l – yorki hercegg� �t�s�t k�vet�en – k�l�nb�z� hivatalos esem�nyeken a kir�lyt k�pviseli.^[2] Fiv�re, VIII. Edward lemond�sa ut�n, 1936. december 12–�n hivatalosan kir�lly� ki�ltott�k ki. A VI. Gy�rgy nevet vette fel, 1937. m�jus 12–�n koron�zt�k meg.

Anglia tr�nj�n

VI. Gy�rgy Eleanor Roosevelt �s feles�ge t�rsas�g�ban (London, 1942)

A II. vil�gh�bor� kit�r�se el�tt meger�s�tette az angol–francia egy�ttm�k�d�st �s szoros bar�ts�got k�t�tt az Egyes�lt �llamok eln�k�vel (Franklin D. Rooseveltel), tov�bb� t�mogatta Neville Chamberlain (1869–1940) minisztereln�k N�metorsz�ggal �s Olaszorsz�ggal kapcsolatos „megb�k�l�s” politik�j�t. 1940 m�jus�ban – amikor az Als�h�z kik�nyszer�tette Chamberlain lemond�s�t – a kir�ly k�l�gyminiszter�t, Edward Halifaxet (1881–1959) akarta kinevezni minisztereln�knek, de r�b�rt�k, hogy Winston Churchillt (1874–1965) jel�lje, akit ezut�n a h�bor� sor�n fentart�s n�lk�l t�mogatott.^[3] A kir�ly b�rhol jelent is meg, azonnal felharsant az �ljenz�s. �s m�g a polg�ri lakosok vid�kre utaztak a n�met Luftwaffe bomb�z�sai el�l – a vagyonos csal�dok pedig k�lf�ldre (legink�bb Kanad�ba) k�ldt�k asszonyaikat �s gyermekeiket –, a kir�lyi csal�d Londonban maradt. A Buckingham–palot�ban sp�roltak a f�t�ssel �s a vil�g�t�ssal. Mint j� hazafi szeretett volna r�szt venni a normandiai partrasz�ll�sban, de ebben Churchill megakad�lyozta, meg kellett el�gednie azzal, hogy h�bor�s �zemeket �s harcol� egys�geket l�togat. 1945. m�jus 8–�n feles�ge, le�nyai �s Churchill oldal�n fogadta az �r�mm�mort�l ittas nemzet lelkes ov�ci�j�t. Eur�pai tr�nok omlottak �ssze a h�bor� alatt, de VI. Gy�rgynek siker�lt megmentenie az angol tr�nt.^[4] Amikor India �s Pakiszt�n k�l�n�ll�, f�ggetlen orsz�gokk� lettek, VI. Gy�rgy elvesztette az „India cs�sz�ra” c�met, azonban 1949. �prilis 27–�n a tag�llamok korm�nyai hivatalosan a Brit Nemzetk�z�ss�g fej�nek ismert�k el.

Utols� �vei

1948–t�l eg�szs�gi �llapota folyamatosan romlott,^[5] megakarv�n el�zni a l�ba el�szk�s�d�s�t, 1949 m�rcius�ban tromb�zissal megoper�lt�k. Az oper�ci� siker�lt, de 1951 nyar�ra az orvosok meg�llap�tott�k, hogy a kir�lynak t�d�- �s g�ger�kja van, ez�rt szeptember 26–�n elt�vol�tj�k a bal t�dej�t �s a g�geizmait. A hal�l �lm�ban, 1952. febru�r 6–�n hajnalban �ri – emb�lia k�vetkezt�ben – a Sandringham kast�lyban.^[4]

El�z� uralkod�: VIII. Edu�rd

Nagy-Britannia kir�lya 1936–1952

K�vetkez� uralkod�: II. Erzs�bet