II. Edu�rd angol kir�ly,a Plantagenet-h�zb�l, (Windsor, 1312. november 13. – 1377. j�nius 21.) II. Edu�rd �s Franciaorsz�gi Izabella fia. Az angol hagyom�ny az utols� angol lovagkir�lynak, nagyform�tum� hadvez�rnek tartja.

Amikor 1330-ban el�rte nagykor�s�g�t, uralkod�sa kezdet�n megb�ntette apja hal�l�nak okoz�it: anyj�t sz�m�zte, szeret�j�t, Roger Mortimert pedig kiv�geztette.

Halidon Hill melletti, 1333-ban kiv�vott gy�zelm�vel vissza�ll�totta Anglia fennhat�s�g�t Sk�cia f�l�tt, 1338-ban pedig a Capetingek egyenes �g�nak kihal�sa ut�n, a francia koron�ra is ig�nyt t�masztott. 1340-ben felvette a francia kir�lyi c�met �s a h�bor�t kezdett Franciaorsz�g ellen. A sluys-i (1340), cr�cy-i (1346) �s a poitiers-i (1356) nagy gy�zelmek ut�n megk�t�tte a br�tignyi b�k�t (1360. m�jus 8.), melyben a francia koron�r�l ugyan lemondott, de megkapta Franciaorsz�g nyugati fel�t, Gascogne, Guyenne, Poitou tartom�nyokat, Ponthieu gr�fs�got �s Calais v�ros�t teljes kir�lyi joggal. K�zben a franci�kkal sz�vetkezve Sk�ci�t puszt�totta v�gig �s k�nyszer�tette �jabb megh�dol�sra. Amikor azonban V. K�roly francia kir�ly 1369-ben a h�bor�t �jra elind�totta, Edu�rd �t �v alatt, Calais kiv�tel�vel, �sszes franciaorsz�gi birtok�t elvesz�tette.

A folytonos h�bor�k miatt a parlament p�nzseg�ly�re minduntalan sz�ks�ge volt, �gy uralkod�sa alatt a parlament hatalma �s tekint�lye jelent�sen megn�tt. 50 �vnyi uralkod�sa alatt vagy hetvenszer kellett egybeh�vnia a parlamentet, amely engedm�nyek �s kiv�lts�gok �r�n nem fukarkodott a p�nzbeli seg�ly megszavaz�s�val. Edu�rd alatt v�lt sz�t v�glegesen a parlament fels�- �s als�h�za (1340), mely ut�bbit Edu�rd 1343 �ta rendszeresen �sszeh�vta. A parlament Edu�rd �ta a b�kek�t�sre �s a had�zenetre is jogot form�lt; a p�p�val kit�rt visz�lyban a parlament vetett v�get a p�p�nak fizetett h�b�rad�nak; a kir�llyal kar�ltve fogadta Wycliffe-t oltalm�ba �s a tr�n�r�k�s�d�s k�rd�s�t is e test�let d�nt�tte el.

Edu�rd kora az angol k�znyelv �s irodalom ter�n is nagy horderej�: az � idej�ben szor�totta ki az angol nyelv a latin nyelvet a hivatalokb�l �s iskol�kb�l �s ekkor �rta Geoffrey Chaucer els� m�veit. A kir�ly nem tudott ugyan m�g foly�konyan angolul �s udvar�ban is a francia nyelv volt a t�rsalg�s nyelve, de jelleme �s szok�saira n�zve mintak�pe volt egy igazi t�r�lmetszett angolnak, ami�rt n�pe rajongva szerette, b�r hossz� uralkod�s�nak v�g�n az anyagi j�l�t az �r�k�s h�bor�k k�vetkezt�ben hanyatl�snak indult. De az � idej�ben Anglia a kontinensen d�nt�bb szerepet j�tszott, mint valaha.